Hétvégén Kaposváron voltunk, nagyon jól éreztük magunkat, csak egy kicsit rövid volt, mint mindig. Felköltözött velünk a Dávid (nagyobbik öcsém), mert Dunakeszin lesz 1 hónapig, amig tart a betanulási időszak. Nagyon szurkolunk neki, hogy megtalálja a számitásait ennél a cégnél.
KisCsillag fanatsztikusan viselkedett a kocsiban, végigaludta szinte az egészet, amikor nem aludt, akkor meg evett.
Még pénteken elmentünk abba a templomba, ahol a Bálintot (apa) keresztelték, hogy kérjünk időpontot a keresztelőhöz. Hát eléggé vegyes érzelmekkel jöttünk el onnan. Közölte a pap, hogy ha nem teljes szivből és elhatározásból kereszteltetem meg a fiam, akkor az olyan, mintha megátkoznám. Mert ugye az anyuka (mármint én) nem vagyok megkeresztelve, és akkor milyen tanitást tudok majd igy átadni a gyereknek, hiszen nem tudok imádkozni, stb. Azt hiszem, hogy keresek a 16. kerületben egy papot, hátha egy kicsit jobban megértőbb. Mert nem arról van szó, hogy nem akarom katolikus hitre meg értékrendre nevelni, de biztosan van más megoldás is, minthogy hetente 1x pénteken, este 1/2 7-re járjunk GYORSITOTT oktatásra. Hát ettől tuti nem fogok hinni, vagy legalábbis nem tudják felkelteni az érdeklődésemet. Pont az bosszant a legjobban, hogy én tényleg nem CSAK ÚGY akarom a kicsit megkeresztelni, hanem valóban azt szeretném, ha lenne mögötte igazi vallásos okatatás is a későbbiekben. De úgy látszik, hogy a pap ebből mit sem értett.
Sandra, itt vannak a kardigános képek, remélem, hogy tetszenek Neked!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése