Június

Rohan az idő, főleg mióta újra dolgozom. Estére hulla vagyok, nincs kedvem a házi munkához.
Most éppen az jutott az eszembe, hogy milyen régen irtam a blogra, pedig olyan mozgalmas az életünk, hogy csak na!

Vagy mi megyünk, vagy jönnek tervezett vagy spontán vagy éppen spontán tervezett. Majusban volt esküvő és gyereknap, majális, sok utazás, rengeteg születésnap, volt itt a Zsala mama és voltunk focimeccsen. Vásárolni, biciklizni, hintázni, focizni. Bálint születésnapján 26 vendéggyerek és vendégfelnőtt. Szerintem nagyon klassz volt. Sajnos nem tudott eljönni mindenki, talán jövőre.

A ház most éppen nem szépül, mert annyira esik az eső, hogy nem lehet lerakni a külső burkolatot. Felfúrtunk egy karnist, de az első fúrás az belement az elektromos kábelba, a második meg olyan tág lett, hogy nincs akkora csavar itthon, ami jó lenne bele.

Vettünk egy bordásfalat, kicsit majd le kell festeni, de leesni igy is kiválóan le lehet róla.
Az ovi továbbra is nagyon tetszik a Bálintnak, szerintem nagyon jól érzi magát. Nappalra teljesen szobatiszta, és éjszakára is csak különleges alkalmakkor adhatunk rá pelust. Egyre a jobb a kiejtése, nagyon sok hangot próbál hallás után korrigálni.

Állandó beszédtéma a kaki-pisi-puki-böfi. Illetve ezek bármilyen versbe vagy mondókába való beillesztése. (egyébként bámulatos, hogy hogyan tud komoly rimeket faragni.) Egyik kedvencem, itt úgysem érdekes senkinek sem, csak nekünk és ezt úgy is hallani kell, meg a helyzet hozza, de van már nálunk egy "szállóige" ez pedig a Pukika, pukika, szentandrási pukika.
Ez a következő dalból készült:
szélről legeljetek /fának ne menjetek/ mert ha fának neki mentek/ fejeteket beveritek/szili kút, szanyi kút, szentandrási sobri kút (tök vicces!)

A nyúl is jól van, még birja a strapát.